Az ősszel (2010 október) kisérleti jelleggel készítettem egy meleg levegős napkollektort, vagy egyszerűen csőkollektort. Utánaolvasgattam, majd néhány saját ötlettel egészítettem ki a neten található népszerű légkollektort, a sörösdobozokból összerakott "sörkollektort". Miután a sörösdoboz furkálást, ragasztgatást igazából nem akartam bevállalni, ezért találtam egy alternatív megoldást a csőkérdésre. Alumínium csatorna lefolyó csöveket (80mm-es) használtam sörcsövek helyett. Szigetelésnek 4cm-es nikecellt használtam. Sokan attól félnek, hogy szétmegy, ha túl meleg a cső. Én a vegyes tüzelésű lemezkazánom szigetelését is igy oldottam meg és semmi baja nincs a nikecellnek. A hőtükör a csövek alatt alufólia. A gyüjtődobozok horganyzott, előhajtott falszegély lemezekből készűltek. A dobozok végébe bútorlapot vágtam. A csövek végeit négyzet alakúra hajtottam, így a dobozok csatlakozási pontjait kisflexel hamar ki tudtam vágni. A csöveket fekete hőálló szilikonnal ragasztottam be a gyűjtődobozokba. A levegő ki és beömlőnyílása egy-egy 100mm-es horganyzott lefolyócső. A kollektort 10mm-es  víztiszta, UV álló polikarbonát lemezzel és aluszegéllyel fedtem be. A levegőt egy régi hőtároló kályha ventillátora hajtja át a kollektoron. A ventillátort egy boyler termosztát kapcsolja be, amikor a beállított hőmérséklet tartományt eléri a kollektorban lévő levegő hőmérséklete. Ez a tartomány nálam 45 Cfok. A kollektor költsége kb 50000 HuF. Amikor felraktam a falra és elkezdett működni, akkor már tudtam, hogy nem dolgoztam hiába. A cucc bevált, igy következő héten nekifogtam egy újabb kollektor elkészítésének, mely azóta már szintén üzemel. A csőkollektorról készült képek a képgalériában!

Paraméterek:


• mérete: 1050x2350x150 mm, vagyis kb 2 m²
• csövek száma 9
• ventillátor teljesítmény 60W

A napkollektor tájolása DDK, vagyis kb 5-6 órán át,  (8-14 ig) süti a nap. A termosztáttal beállított 45 fokos  levegőt a viszonylag nagy teljesítményű (min. 180 m³/h) ventillátor nem tudja folyamatosan tartani. Viszzahűti a kollektort kb 42 Cfokra, majd a termosztát kikapcsolja. A kollektor ismét felmelegszik, és a folyamat kezdődik előlről amíg a Nap süt le ránk az égbűl. Az 5-6 órás napsütésből 3-4 órás befuvatással 2-3 Cfokot emelkedett a hőmérséklet a nappaliban, ami 23m²  ez  kb. 200W villamos energia fogyasztást jelent, ami kb. 10 HuF. Nem rossz.... Ezek októberi adatok. Télen csökken a napsütéses órák száma és a napsütés intenzitása. Decemberben kb 1-1,5 órát ment a ventillátor (45 Cfokos levegővel) a kinti -5 Cfok dacára, 3-4 óránnyi napsütéses időben.

Az csőkollektortba beépítettem egy csőtermosztátot, de nem hozta a várt eredményt. Nagyon lomha működésű, Ebből adódott, hogy ha 40 Cfokra állítottam, akkor 45-50 Cfoknál kapcsolt be és 20-22 Cfoknál kapcsolt ki. Ez indokolta, hogy egy sokkal pontosabb, de lehetőleg olcsó termosztátot, a villanyboyler hőfokszabályzó termosztátját használjam. Ez a fajta készülék normál esetben C-NC (normál kontakt) kapcsolási lehetőséget biztosít, de nekünk C-NO  (normál open) kapcsolás kell, ugyanis csak akkor induljon a ventillátor, amikor kellő hőmérsékletű a kollektor levegője. A boyler hőfokszabályzó termosztátján meg van az NO csatlakozási lehetőség, csak rá kell forrasztani a vezetéket. Ez a fajta termosztát +/- 2-3 Cfok pontosságú, rendkívűl alkalmas a feladatra.

Első ötletem egy 12V 30W-os autó fűtőmotor volt, ezért horror áron vettem 2db 20 W-os napelemet gondolván, hogy az majd jól elhajtja a motort, de nem így történt. A motor akkor is 30W-ot fogyasztott, amikor a napelem még javában csak 10-15W-ot termelt, így pillanatok alatt rájöttem, hogy a 2db 7Ah-s zselés akkut hamar le fogja meríteni, ezért :

• vagy nagyobb teljesítményű napelem kellene (sose térűl meg)
• vagy kisebb motor (nem tud megfelelő mennyiségű levegőt áthajtani a kollektoron)

Szép lett volna hogy teljes egészében a Nap működtesse a kollektort, de ez már nehezen, vagy egyáltalán nem megtérülő költség lenne. A 40W-os napelemet jobb híján akku töltésre használom. Csak akkor jön ki belőle 40W, ha a Nap merőlegesen süt rá vagyis ez a csúcsteljesítménye.

Tanulság, marad a jó öreg szinusz 230, mint energiaforrás. A hőtároló kályha mókuskerekes ventillátora tökéletes a feladatra.

Közel 1 éve működik hibamentesen a két csőkollektor. A vezérlésen apró módosítást kellett csinálni, ugyanis a boyler termosztát direktben indította a ventillátor-motort, ezért gyakran beégett az érintkezője. Szükséges volt beiktatni egy mágneskapcsolót, amely a motor indulásakor fellépő pillanatnyi rövidzárlati áramot a termosztát érintkezőiről átterheli a mágneskapcsoló érintkezőire. A termosztát egy sokkal kisebb terhelést, a mágneskapcsoló behúzótekercsét kapcsolja, így "örök életű" marad. A termosztát optimális  hőmérséklet tartománya tapasztalataim szerint 42 Celsius fok. Ezen a ponton működik a legkedvezőbb feltételekkel a kollektor. A felfűtési idő és a befúvás (lehűtés ideje) 1:2,5-3, ami azt jelenti, hogy ha 1 percig melegíti a nap, akkor 2-3 percig fúj be kb 42 Cfokos levegőt. Ha nagyonjó a csőkollektor szigetelése, akkor szinte elhanyagolható a külső hőmérséklet miatti veszteség. 

Többen kérdezték, hogy mit csinálok nyáron a kollektorral megtermelt forrólevegővel. A kollektor függőleges helyzetben, falon van szerelve, ezért nyáron, amikor magasan jár a nap, nem nagyon termel forró levegőt, hiszen nem is süt bele a nap. Csak ősszel, télen és tavasszal működik, amikor alacsony szögben süt a nap. Egyébként ki kell húzni a konnektorból, és úgy biztosan nem fog működni....